Please ensure Javascript is enabled for purposes of website accessibility

Uniós projektek

buton proiecte europene

Proiecte PNRR

buton pnrr

POIM 2014 - 2020

buton poim

EU4Business

eu4business

Zagytározó

banner iazbatal fazare

Fogyasztóvédelem

InfoCons

112-es segélzhívó szám

112 logo

Ziua informării preventive

ziua inform preventive

fiipregatit.ro

fiipregatit.ro

Eseménynaptár

<<  Március 2024  >>
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Urmatoarele evenimente:

No current events.

Online jegyek

buton teatrul national hu

Mentsük meg a gyerekeket!

salvati-copiii-logo

Országos Turisztikai Hatóság

banner aut nat.fw

SIS II

sis2 

Wikipedia:

wikipedia_hu


A 144.806 lakosú Marosvásárhely Maros megye székhelye. Maros megye a „Központi” fejlesztési régió része, Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyék mellett. Amint a neve is mutatja, a Központi Fejlesztési Régió Románia középső övezetében helyezkedik el, megközelítőleg egyforma távolságokkal központjától a határátkelőkig. Központi földrajzi elhelyezkedése, az E60-as európai útra, a vasúthálózatra való kimenetellel, a nemzetközi érdekeltségű TRANSILVANIA repülőtér léte, valamint a jövőben megépülő autósztrádák – az Erdély és Marosvásárhely–Jászvásár sztrádák perspektívája – találkozási pontjainál való elhelyezkedése, fontos ütőkártyákat biztosít Marosvásárhely Megyei Jogú Városnak az országos és nemzetközi elhivatottságának beteljesítésében.

Az övezet, amelyben a város található, országos szinten egyike a leggyengébb szeizmikus tevékenységű vidékeknek, közkedvelt lévén a földrengésekkel szemben magas védelmi fokot megkövetelő tevékenységek lebonyolítására.

 

Marosvásárhely Metropolitán Övezet

 
Marosvásárhely Megyei Jogú Város, a peremvárosi övezettel együtt, mintegy 215.000 lakost számlál. A peremvárosi övezet magába foglalja Nyárádtő várost és további 13 községet, amely 678,40 de km², Marosvásárhellyel szomszédos területen terül el.

A Marosvásárhely municípium és a peremvárosi övezet közötti kölcsönhatás elsősorban a munkaerő-áramlásban nyilvánul meg, amely a vidéki övezet felől a városi övezet felé halad. Elsősorban azonban, a peremvárosi övezet ipari tevékenységeinek fejlődésének eredményeként, a munkaerő-áramlás új iránya jelent meg, éspedig a municípium felől a peremváros új érdekövezetei felé.

 

Rövid történeti leírás

 

A város mai területe már a régi időkben egy őskori emberi civilizáció bölcsőjét képezte, amelyen számos tárgyi bizonyítékot találtak, amelyek bizonyítják a történelmi lét régiségét, állandóságát és folytonosságát, a neolitikummal kezdődően, egészen a korai feudalizmusig (IX–XIV. századok), amikor ismertté válnak a település első írásos említései. Ahogy a neve is tükrözi, Marosvásárhely Municípium vásárként fejlődött ki, ezt a jellegzetességét a fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál való fekvése határozta meg. A XVI. század első felében Erdély virágzó városai között találjuk, mint fontos kézművességi és cserekereskedelmi központ.

A város meggyötört történelmének, valamint lakói védelmi harcának emlékeként, áll ma a település központjában a Középkori Vár, amely a XV. században erődítményként szerepel, majd Báthory István fejedelem idejében erődítménnyé alakítják, míg 1603–1653 között elnyeri a ma is látható alakját.

A XVII. század végén, Erdély Ausztria fennhatósága alá kerül, amelynek következményeként hosszú időre kiterjedő fontos változások történnek Marosvásárhely társadalmi-gazdasági életében. Ebben az időszakban fejlődik ki az erdélyi barokk, amikor is templomok, közérdekű épületek, nemesi házak épülnek, ekkor épül a vár területén lévő kaszárnya, mindezek a város központi övezetének építészeti örökségét képezik.

1850 után új periódus következik, a modern város megalapítása, melyet megkönnyít a kapitalista gazdaság betörése, egyre több ipari egység megteremtésén keresztül, elsősorban élelmiszeripari, fafeldolgozói és építőanyag-ipari létesítmények. Ebből az időszakból két polgármestert említünk, akik nevéhez fűződik a város jelentős fejlődése ebben a periódusban: dr. Bernády György – 1900–1912 és 1926–1929 között volt polgármester, valamint Emil Dandea 1922–1926 és 1934–1937 között volt polgármester, a város korszerűsítésének kezdeményezőiként tartják őket számon, az infrastruktúra, a közművesítés fejlesztésében játszott szerepük miatt, reprezentatív épületeket emeltek, köztük a mai polgármesteri hivatal épületét is.

Az 1918–1944 közötti időszakban, a város iparosodása jelentős fejlődésen megy keresztül, amely jóval erősebb az ország többi városában tapasztalhatónál, ez elsősorban a metángáz, mint üzemanyag és nyersanyag, különböző ipari tevékenységekben való használatának tudható be.

Az 1944. augusztus 23-i eseményeket követő rendszerváltás, Románia összes életterületén változásokat hoz magával. Gazdasági téren gyökeres változások történnek, elsősorban az 1948. június 11-i államosítást követően, amikor is a piacgazdaság hosszabb időre központosított gazdasággá alakul át. A gazdaságot, ipart és kereskedelmet szociális elvek szerint szervezték át. Az új rendszer különösen fontosnak tartotta Románia számára az ipari szektor fejlesztését, ilyen irányban intézkedéseket foganatosítottak, melynek következtében az ipar termelési kapacitása jelentősen megnövekedett, egyes új ipari ágak fejlődésével egyetemben. Ily módon az 1990-ben működő jelentősebb gazdasági szereplők, az alábbi ipari ágazatokban fejtették ki tevékenységüket: kémia- és gyógyszeripar, gépgyártó- és elektrotechnikai felszereléseket gyártó ipar, építő- és építkezési anyagokat gyártó ipar, fafeldolgozó ipar, konfekció-, bőr- és textilipar, élelmiszeripar.

 

Gazdasági tevékenységek

 
Városunk jelenleg a többségben szekunder szektor által meghatározott gazdaságról tér át egy szolgáltatás alapú gazdaságra. A ’90-es években európai- és világszinten végbement változások azt eredményezték, hogy a hagyományos iparágak által meghatározott gazdaság (gépgyártó üzemek, háztartási elektromos gépek, vegyipari termékek, bútorok, bőripari cikkek, textilipari cikkek, üveg, porcelán és élelmiszeripari cikkek) komoly hanyatlásnak indult, egyidőben a központosított gazdasági rendszer összeomlásával, a nagy gazdasági termelő egységek privatizálásával.

Az 1996-os évhez képest 45%-kal esett vissza az iparban foglalkoztatottak száma a nagy méretű átszervezéseknek következményeként. A feldolgozóiparban az alkalmazottak száma hozzávetőleg a felére csökkent. Az ipari  ágazatban észlelhető csökkenő tendencia a kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység számottevő növekedésével magyarázható (tercier szektor).

A kereskedelemben foglalkoztatottak száma 17%-kal, a szolgáltatásban dolgozóknál pedig 50%-kal nőtt. A tanügyben 6%-os növekedést jegyeztek, míg az egészségügyben és a szociális ellátásban a növekedés 31%-os volt.

Ez utóbbi folyamat rávilágít arra, milyen fontosak városunknak az orvosi ágazatok a gazdasági és társadalmi élet területén.

Bár az ipar általában véve csökkenő trendet mutatott, a vegyipar egyik alágazata jelentős növekedést ért el. A gyógyszeriparról van szó, amely 15,8 százalékát teszi ki a város teljes ipari forgalmának, ugyanakkor egy olyan ágazat, ahol magas a munka termelékenysége, és amely nem termel veszteséget. A vegyiparban és a teljes feldolgozóiparban a legnagyobb vállalat az Azomureş Rt. – első helyen áll Romániában a műtrágya-gyártás területén, amely 82%-os részt vállalt a kivitelből 2008-ban és 60%-ot a 2009-es évben.

A fakitermelő- és feldolgozóipar továbbra is az egyik legfontosabb ipari ágazat maradt, amelynek fejlődését elősegíti, hogy Maros megyében bőségesen van faanyag. Ezt alátámasztva, úgy tűnik, hogy Maros megye szintjén egy cluster körvonalazódik a fafeldolgozó iparban, ahol a Mobex Rt. – egyike a legnagyobb vállalatnak ebben az ágazatban (székhely: Marosvásárhely) – felvállalta a vezető vállalat szerepét.

Más eredményes iparágak a városban: az élelmiszeripar – különösképpen a tejfeldolgozás (tej, tejtermékek, sajtok), a textilipar, a készruha-gyártás, a bőripar, a lábbeli-ipar, elektromos felszerelések, elektronika és optika, nemfémes ásványokból előállított termékek gyártása, a fémipar és a gépgyártó ipar.

A termelés, az elektromos energia, a hőenergia, valamint a földgáz szállítása és elosztása, a víz összegyűjtése és elosztása, kanalizálása és a hulladékgazdálkodás olyan ágazat, amely bár kevés számú gazdasági üzemeltetőt foglal magába, 36%-át jelenti a forgalomnak és 39%-át az üzemeltetők bruttó nyereségének Marosvásárhely municípiumban. Ezeket a számadatokat az E.ON Gázelosztó Rt. és az E.ON Gáz Románia Rt. eredményei szolgáltatják. Miként jól tudjuk, a földgáz kitermelése és elosztása mindig is referencia-ágazatként szolgált a megye gazdasága részére, figyelembe véve a jelentős természetes gáz-tartalékot.

Az export területén a legnagyobb arányt a vegy- és gyógyszeripari termékek, a ruházati cikkek, a bútorok és általában a fából készült termékek képviselik. A legnagyobb exportőr, az Azomureş Rt. műtrágyát szállít úgy az európai, mint az ázsiai, afrikai és dél-amerikai piacra (Törökország, Magyarország, Kína, Olaszország, Franciaország, Algéria, Bulgária, Brazília, Németország, Kenya). A bútorokat nemcsak az uniós piacra (Franciaország, Anglia, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Németország, Bulgária), hanem a Független Államok Közössége piacaira is szállítják. A Marosvásárhelyen a Gedeon Richter és a Sandoz által előállított gyógyszerek elosztása hasonlóképpen széleskörű, nemzetközi jellegű.

 

Egészségügy

 

Az orvosi ellátás területén Marosvásárhely Megyei Jogú Város nemcsak megyeszinten, hanem országos és nemzetközi szinten is elismert kiválósági központ, az orvosi ellátás minőségének és a szakképesítés magas fokának köszönhetően. A városban magas teljesítményű készülékekkel felszerelt, illetve magasan szakképzett egészségügyi kádereket foglalkoztató elit egységek működnek, melyek között találjuk: Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Megyei Klinikai Kórház (regionális érdekeltségű egység); Marosvásárhelyi Rohammentő-szolgálat (SMURD) – kórház előtti sürgősségi orvosi ellátást biztosító egység, amely létrehozásakor országos szintű kísérleti jellegű projekt volt; valamint a Marosvásárhelyi Szívbetegségek és –átültetési Intézet, az Egészségügyi Minisztérium közvetlen alárendeltségében működő kiválósági egység.

A marosvásárhelyi kiváló egészségügyi ellátás hírnevének a város és a megye határain való átgyűrűzése bizonyítja, hogy a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház betegei közül több mint 30% más megyékből érkezik.

 

Egyetemi oktatás és kutatás

 

Marosvásárhely municípium fontos egyetemi központ, amelyben a hagyománnyal rendelkező egyetemek mellett (Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Petru Maior Egyetem, Színművészeti Egyetem), új egységek is műkődnek, magánegyetemek (Dimitrie Cantemir Egyetem, Sapientia Egyetem). A felsorolt 5 intézmény széles oktatási skálát ajánl, mint amilyenek: általános orvosi és katonaorvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi és fogászattechnikai, sürgősségi sebészeti orvosi ellátás, színművészeti, színészi, rendezői, bölcsészkari, pszichopedagógiai, jogi, pénzügyi-banktisztviselői, könyvelőségi, matematikai, informatikai, közigazgatási, marketing, menedzsment, számítógépes képzés, elektronikai, finommechanikai, gépkocsiipari, ipari tervezési.

Marosvásárhely az ország határain kívül is ismert az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemének köszönhetően, amely számos külföldi egyetemistát vonz a magas oktatási színvonalnak, a kitűnő felszerelésnek, valamint annak a ténynek köszönhetően, hogy az oktatás nem csak az ország nyelvén folyik, hanem magyarul és angolul is lehetőség nyílik tanulni.

Kutatási programokat szerveznek az egyetemeken belül és a kórházi keretek között, megszámlálhatatlan kutatási tervet valósítottak meg az ország határain kívül levő partnerintézményekkel közösen.

 

Turisztikai látványosságok

 
Multikulturális jellegére való tekintettel, Marosvásárhely vendégszerető városnak minősíthető, mely a területén összhangban élő különböző kultúráknak köszönhető. A kulturális sokszínűség eredete régi keletű, mely az etnikai csoportokban és a különböző vallási felekezetekben nyer kifejezést. A várost többségben románok és magyarok lakják. A Nyugat (és nemcsak) felé való nyitottságot, az övezetben beszélt nyelvek is bizonyítják, amelyek közül megemlítjük, az ország hivatalos nyelve mellett, a magyar nyelvet, a német nyelvet (léteznek líceumok, amelyekben magyar és német nyelven folyik az oktatás), angol nyelvet. Marosvásárhely municípium természeti szempontból is vonzó, egy olyan megye székhelye, amely felületének egyharmada erdővel borított. Magát a várost is erdők veszik körül, melynek egy jelentős része a város közigazgatási területéhez tartozik. Egy másik jelentős természeti elem a Maros, amely meghatározó jellegű Marosvásárhely számára, a folyóhoz köthető a város identitása, elsősorban a település megnevezését adó nevén keresztül, valamint jelenlegi formájának kialakulásában játszott szerepével.

Amint fentebb említettük, a marosvásárhelyi városi övezet változatos építészeti vagyonnal rendelkezik, így a turistáknak lehetőségük nyílik középkori, reneszánszkori, barokk és főleg „Art Nouveau” időszakbeli műemlékek meglátogatására. Ezek közül megemlítjük a „Rózsák téri” városi együttest, amelyet a város „emblémájának” tekintenek, a lakók és látogatók pedig felvállalnak – Középkori Vár, Színház tér, Kultúrpalota, a Polgármesteri Hivatal „art nouveau” együttese, Teleki-Bolyai Könyvtár, Királyi Ítélőtábla stb.

A város hagyományokkal rendelkezik a szórakozási lehetőségek biztosításának tekintetében is, két, a turisták és helybeliek által igen kedvelt szabadidőközpontja van: a Víkendtelepként ismert Maros Sport- és Szabadidőközpont – fürdő- és napozóhely, valamint a Somostető, ahol egy dús erdő közepén modern játszóteret alakítottak ki a gyermekek számára, ugyanitt van az Állatkert – amely méretben országos szinten a második helyen áll, továbbá léteznek biciklis utak, kocogópályák, valamint sétaösvények. Ezeken a kikapcsolódási központokon kívül, még megemlítjük a Lovardát, a lovasturizmust kedvelők számára, valamint a Román Sportrepülőklubot, amely megfelelő körülményeket teremt a könnyűszerkezetű gépekkel való repülésre (extrém sportok).

Abban az esetben, ha a látogató spa vagy természetes kezelési szolgáltatásra tart igényt, lehetősége nyílik a Marosszentgyörgyi Apollo Welness Club hotel -, szabadidős- és gyógykezelési komplexum, valamint a Herghelia Lifestyle Központ között választani, amely egy különleges természetes környezetben fekszik, saját kezelési bázissal rendelkezik, a program pedig egy integrált orvosi kezelésből áll, hangsúlyt fektetve a természetes életvitelre. Mindkét komplexum a peremvárosi övezetben fekszik.

 

Turisták számára is érdekkeltő események


Marosvásárhelyen évente szerveznek az idegenforgalom számára is érdekkeltő rendezvényeket:
• Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál;
• Marosvásárhelyi Zenei Napok Fesztivál;
• Egyházzenei Fesztivál;
• Marosvásárhelyi Napok, a Bor és a Sör Fesztiválja;
• Látványszínház Nemzetközi Fesztivál;
• Face-A-Face Fesztivál;
• Credo Vallásos Irodalmi Országos Fesztivál;
• Romulus Guga Versfesztivál;
• Cobra Epigramma-verseny Országos Fesztivál;
• Alternative Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál.
• Öregek tánca – marosvásárhelyi folklórfesztivál;
• Képzőművészeti tárlatok a Kultúrpalota kiállítótermeiben, a Nagy Imre Galériában, valamint a Kulcsár Béla Galériában.
• Népművészeti és kézművesmesterségek fesztiválja: szőttesek-szőnyegek, törülközők, asztalterítők, csergék; vesszőből font kosarak, harangkészítők, csillárok, vallásos tárgyak, ikonfestészet Marosvásárhelyen.
Joomla Templates and Joomla Extensions by JoomlaVision.Com


Vissza

Alegeri2024 hu

buton MOL hu

 

buton program transport local hu

buton program multianual sustinere familii

Grafic lunar colectare deseuri

buton spclep
buton spclep
buton weekend hu
dastgmures hu
buton dfltgm hu
buton prog sitpf hu

Újdonságok

BP hu
buton birou unic hu
buton parcare hu
buton prog acte identitate online hu
buton prog casatorii online2 hu
buton prog transc online2 hu
buton studiu parcari2 hu
buton recomandari sezon estival hu
buton harta targu mures hu

Betöltendő állások

buton posturi vacante hu

Projektek. Stratégiák

Banner planificare strategica
Banner SIPOCA
Banner POCA
buton plan mobilitate urbana hu
buton sidu hu
buton calea verde hu
buton paed hu
buton gal hu
buton orasul eco hu
buton puzcp hu
buton plan urbanistic general hu
Concurs CIPS hu 180
Banner PtaCuzaVodaHU 180
BannerMyCity - HU3
Concurs AMSP3
buton atelier urban peisagistica hu
banner_proiecte1
Digital Mures
buton cetatea medievala hu

Secțiune RUTI conform SNA

banner anticor.fw 

Társadalmi hálózatok

FacebookTwitterYoutube

Látogatók

Ma:1406
Tegnap:1641
A héten:6037
A hónapban:34744
Összesen5032171