Dr. Dorin Florea, a polgármesterek első találkozójának kezdeményezője  (a területi-közigazgatási újjászervezés kapcsán):

„Vegyünk részt együtt egy új közigazgatás felépítésében, amely mindannyiunkat egyformán érint!”

Egy közérdekű és a beszélgetések (a politikai célzatú interpretációk és találgatások során) alatt sajnos, többször felvetett téma, a területi-közigazgatási újjászervezés és a közigazgatási döntések decentralizálása szolgáltatta a vita tárgyát csütörtökön, augusztus 18-án a Közigazgatási Palotában, a dr. Dorin Florea által kezdeményezett találkozón, a megye polgármestereivel, ahol hasonlóképpen részt vettek a megye decentralizált intézményeinek vezetői is.

A nyilvános vita bevezetőjében, a megye főispánja, dr. Marius Paşcan „döbbenettel” jegyezte meg, hogy a polgármesterek egy része nem válaszolt a meghívásra, alávetve ezzel szemben magukat saját pártvezetőik parancsának. „A tény nem lep meg, épp ellenkezőleg, ismerve a politikusok érdektelenségét, rosszindulatát és passzivitását ebben a kérdésben, csodálkoztam volna, ha e parancsot a hiányzásra nem adták volna ki” – jegyezte meg a polgármester, dr. Dorin Florea.

Beszédében a város polgármestere rámutatott, hogy a jelenlegi helyi, regionális, országos és európai kontextus előnyös néhány fontos döntés meghozatalára, ami a helyi közigazgatást illeti, és amelyek dönteni tudnak és amelyeknek döntési hatalmuk kell, hogy legyen annak a közösségnek a  szükségleteit illetően, amelyet képviselnek.

Regionális szinten, a hasonló érdekű közösségek közötti szoros és koherens együttműködés biztosítja egyes nagy horderejű, gazdasági és kulturális projektek sikerét. „A regionalizálás földgyalúja elindult, és már nem lehet megállítani. Meg kell értenünk, hogy a területi-közigazgatási újjászervezés meg fog történni, hogy e témát bölcsességgel és felelősen kell kezelni, önös érdekek nélkül, a megyének pedig fel kell készülnie, hogy számára előnyös lépéseket kezdeményezzen” – emelte ki dr. Dorin Florea.

Marosvásárhely polgármesterének kezdeményezése alapjául a történelmi realitás áll, mely szerint a helyi közigazgatást minden időkben a közösségi valóság szervezték meg, úgy, hogy a helyi döntések a szükséget szenvedőknek segítsenek, és nem úgy, hogy ezek keltsenek szükségleteket.

Maros megye 102 polgármesteri hivatala közül egyesek nem képesek ellátni saját szükségleteiket, így kötelezően segíteni kell őket a szükséges alapok megszerzése érdekében, akár pénzre van szükségük (Románia kormányától vagy európai alapokból).

Románia területi-közigazgatási újjászervezése egy lépés, amely Maros megye számára lehetőséget ad arra, hogy fontos fejlődési pólussá váljon. A politikusok számára is egy teszt, akik bebizonyíthatják, hogy a maros megyeiek érdeke valóban a politikai és személyes érdekek fölött áll. „Másfelől, az ideje annak, hogy az olcsó jelmondatok és néhány megyei tanácselnök önös érdekét annak fogjuk fel, ami: ellenállás a változással szemben, egyéni és csoportos politikai érdekek szerint” – húzta alá Marosvásárhely polgármestere.

Dr. Florea a következőkben a decentralizálás alapelveit mutatta be három szempontból: vagyoni („ne állj kinyújtott kézzel a megyei tanácsnál”), döntési és pénzügyi szempontból, bírálva a nepotizmust, a kliensrendszert, a középszerűséget és a populizmust, amely –sajnos – egyes politikusok nyelvezetét jellemzi.

„Legyenek kitartóak, fentartás nélkül, hogy közelebb hozzuk a döntést helyileg, a polgárhoz” – ezzel bátorította Maros megye polgármestereit.

Egy gazdasági és társadalmi szinten erős régiót szorgalmazva  - Brassó, Kovászna, Maros, Hargita, Fehér és Szeben megyével, Marosvásárhely fővárossal – dr. Dorin Florea bemutatta ennek a verziónak az előnyeit: gazdasági és egyetemi közeg, humánerőforrások, infrastruktúra, szállítás, területi lefedettségű intézmények, nemzetközi repülőtér megléte, az IBM cég érdekeltsége egy kutatóközpont létrehozásában stb.

„Emlékeztetem Önöket, polgármester urak, hogy – bár a földgáz források  80%-a a mi területünkön van, a helyi politikusok érdektelensége és passzivitása oda vezetett, hogy Medgyes és ne Marosvásárhely legyen „a gáz fővárosa.” Egy hasonló érdektelen hozzáállással (a 90-es évek eleje) az eset megismétlődhet.

A hozzászólások alatt, a találkozó résztvevői üdvözölték e vita kezdeményezésének ötletét („egy valódi lecke közigzgatási jogból,"- az egyik felszólaló szerint), a jelenlévők egyet értettek az érintett témát és ennek elmélyítését illetően. Ilyen célból elhatározták néhány munkacsoport létrehozását, amelynek tagjai a helyi közigazgatásból valók, a közös részvételt egyes legiszlációs projektek kidolgozásánál, a minisztériumokkal való párbeszéd folytatását azon témakörök azonosításában, amelyek esetében a decentralizálás kötelező és gyorsan kivitelezhető (a Kultúrminisztérium, a Közigazgatási- és Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium – amely messze a legerősebben központosított - , a Gazdasági, Kereskedelmi és Üzleti Környezet Minisztériuma), annak érdekében,  hogy a helyi közigazgatás döntéseiben ne függjön „a miniszter golyóstollától" helyi szinten.

A decentralizáció azt jelenti, hogy az egyenlet részévé tegye a helyi közigazgatást és az állampolgárt, és nem a kinyújtott kezet a megyei tanács felé – ez lenne a csütörtöki (az első ilyen jellegű) találkozó végkövetkeztetése, a politikailag  igazolt... hiányzások ellenére.