Megdöbbenés és felháborodás érzése vesz erőt rajtam, ha arra gondolok, mi történik most Romániában, amikor látom, milyen irányba halad a román társadalom.

Számtalanszor említettem a nyilvánosság előtt azokat a dolgokat, amelyek komoly vitatémává kellett volna, hogy váljanak, elsősorban a polgárok, majd a politikusok, köz- és magánintézmények számára, hogy Marosvásárhely municípium kiemelkedjen, javítson az életminőségén. Ám ezek a témák senkit sem érdekelnek. Nincs közönségük, nem szenzációsak. Én azonban nem tudok tétlenül és beletőrődve ülni e bohóckodás, a kényeztető középszerűség láttán. A teljes értékrend feladására törekednek, ami komoly támadás minden ellen, ami körülöttünk történik.

Arra gondoltam, felsorolok Önöknek néhányat azon gondok közül, amelyeket felvetettem az idők folyamán, de senkit sem érdekeltek.

Senkit sem érdekeltek, és senki sem reagált akkor, amikor a Romgaz és a Transgaz központi székházát egyik napról a másikra Medgyesre költöztették. Óriási „lyuk" keletkezett Maros megye és Marosvásárhely megyei jogú város költségvetésében. Akkor nem mentek ki az utcára.

Támogattam az ötletet, hogy ne veszítsük el a Területi Kórházat, amely alapköve a város jövőbeli fejlődésének az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a medikális szolgáltatások növekedése révén, nem is beszélve országos szintű státuszunkról.

Egy olyan időszakban, amikor víz-krízis van, példa nélküli a passzivitás, pedig rendelkezésünkre áll a ratosnyai vízgazdálkodási projekt.

Már régóta beszélünk tervekről a városi mobilitás kapcsán, de passzívak vagyunk, és nem körvonalazunk nagy infrastrukturális projekteket, 4 sávos kerülőutakat, olyan fő csatlakozókat, amely más városokkal köt össze, illetve gyorsvasutakat.

A Románia legnagyobb kutatóközpontjáért folytatott harcot épp a marosvásárhelyiek által megválasztott politikusok mellőzték és vették semmibe.

Marosvásárhelyről multikulturális városként beszélnek, de nem látunk egyebet, mint politikusokat, akik megosztják a románokat és a magyarokat olyan rendezvényekkel, amit kizárólag egy etnikum számára szerveznek. Vajon miért nem lehet valóban kihasználni a város valódi nagy előnyét? Miért nem akarják, hogy a románok és a magyarok együtt ünnepeljenek, harag, düh nélkül, félre lévén vezetve a politikai középszerűség által?

Senki nem fogja fel, hogy ezen elválasztó akciók súlyos és javíthatatlan károkat okoznak a városnak közép- és hosszú távon?

dr. Dorin Florea
Polgármester